• Xpat Consulting

Érdekességek Európából: kék zónák


Tudtad, hogy a világ egyes részein rendkívül sok 100 éves ember él? Ezeket a területeket hívjuk kék zónáknak. Vajon a figyelemreméltó életkor csak a genetikai örökségnek köszönhető? Nos, a kutatók szerint nem egészen erről van szó. Ha érdekel a hosszú élet titka, és az, hogy milyen életformát élnek a kék zónák lakosai, akkor olvass tovább!


A híres olasz kutató, Dr. Giovanni Pes volt az első személy, aki 1999-ben beszámolt a szardíniai emberek kivételesen hosszú élettartamáról. Később többek között Dan Buettner a National Geographic-al és a National Institute of Aging-el társulva 2004-ben kezdték el felkutatni, hogy mi lehet a hosszú élet titka. A kutatásokban számos demográfus, természettudós és antropológus is részt vett. Az eredmények alapján ma a világon összesen öt térség van, ahol az emberek 100 évnél hosszabb ideig élnek és tízszer több a 100 évesek aránya, mint az USA-ban. Ezeket a térségeket kék zónáknak nevezték el.

A világban található 5 kék zóna: Lomo Linda, Kalifornia, USA; Nicoya, Costa Rica; Okinawa, Japàn; Szardínia, Olaszország; Ikaria, Görögország.

Miért pont a kék zóna elnevezést kapták ezek a területek? Mert Dr. Pes mindössze Szardínia térképével és egy kék filccel látott neki a kutatásnak, és ahol rendkívül magas volt a 100 évesek aránya, oda kék jelöléseket tett. Láthatjuk, hogy a vizsgálat alapján Európán belül, Olaszország különleges autonómiájával rendelkező szigetét, Szardíniát (Olaszország) és Ikariat (Görögország) is kék zónának nyilvánították. Vajon miben rejlik a titkuk? Egy speciális életmódnak vagy csupán a szerencsés géneknek köszönhetik hosszú életüket a térségek lakói?


A vizsgálat alapján összesen kilenc közös vonást véltek felfedezni az életmódban a kék zónák lakosai között.


1. Mozgás


Nem maratoni távok lefutására, izzasztó edzésekre kell gondolni a konditeremben. A legtovább élő emberek mozgásformája a mindennapi, ház körüli teendőik elvégzése. Például a saját kertjük megművelése, vagy a házimunka elvégzése elektromos eszközök nélkül.


2. Cél


Vagyis tudd minden reggel, hogy miért kelsz fel. A kutatás szerint ez a fajta céltudatosság akár hét évvel is meghosszabbíthatja a várt élettartamot. A japánok kifejezése erre a gondolkodásmódra az “Ikigai”, a Costa Ricában élő nicoyaiaké pedig a “plan de vida”.


3. Visszakapcsolás


A stressz a kék zónákban élő emberek számára sem ismeretlen fogalom. Az a különbség, hogy folyamatosan rohanó világunkkal ellentétben a kék zónák lakosai szánnak időt a pihenésre, kikapcsolódásra, stressz levezetésre. A görög szigeteki ikariaiak például hagyományosan sziesztáznak napközben.


4. 80%-os szabály


A kék térségekben odafigyelnek arra, hogy körülbelül 80%-át egyék meg annak, amit valójában szeretnének. Jut is, marad is elve alapján. Úgy tartják, hogy pont ez a fennmaradó 20% tesz különbséget aközött, hogy súlyt vesztenek vagy elhíznak. Napi étkezéseik során a legkisebb adagot késő délután vagy kora este fogyasztják, ezután nem esznek.


5. Növények, növények, növények!


A táplálkozásban a bab, szója, lencse a legtöbb százéves ember étrendjében kitüntetett szerepet kap. Húsból készült fogásokat – általában disznót - mindössze havi öt alkalommal esznek, az egy fő által elfogyaszott húsmennyiség 85-115 gramm.


Akik mértékletes borfogyasztók, tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem isznak!

6. Bor


Gondoltad volna, hogy a bor a hosszú élet (egyik) titka? Mindegyik kék zónában (kivéve az adventistákat, akik Kaliforniában élnek) rendszeresen, azonban mértékkel fogyasztanak bort, naponta 1-2 pohárral. Az eredmények alapján azok, akik mértékletes borfogyasztók, tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem isznak.


7. Valahová tartozás


A hosszú életet élő emberek túlnyomó többsége valamilyen hitközösséghez tartozik. A közösség szertartásainak rendszeres látogatása (havonta négyszer), akár négytől tizennégy évig adhat hozzá az élettartamhoz a kutatók eredményei alapján.


8. Család


A család tölti be az első és legfontosabb szerepet. A generációk egymáshoz közel vagy együtt élnek a fiatalabbakkal. Emellett élethossziglan tartó kapcsolatban köteleződnek el és szeretettel fektetnek időt gyermekeik felnevelésébe.


9. „Jó közösség”


Olyan közösségbe születnek vagy olyan közeget választanak maguknak, akik az egészséges szokásokat támogatják és odafigyelnek egymásra, törődnek egymással az emberek.


Képzeletben utazzunk el Szardíniára és Ikariára. Hogyan telnek a lakosok mindennapjai és mivel táplálkoznak?


Szardínia


Itt élnek a világ legidősebb férfijai. Szardínia szigetén a pásztorkodás még mindig élő foglalkozás és bizony a pásztorok legalább 8 kilométert sétálnak naponta a sziget lankás, dombos vidékein, ami pozitív hatást fejt ki a vérkeringésre. Egyébként a szardíniaiak étrendje növényi alapú. Étrendjükben szerepel többek között a teljes kiőrlésű kenyér, a bab, saját termesztésű zöldségek, gyümölcsök. Húst többnyire vasárnaponként és ünnepi alkalmakon fogyasztanak. A Szardínia szigetéről származó Cannonau szőlőfajtából készült vörösbor, a többi vörösborhoz képest 3-4-szer több flavonoidot tartalmaz, amely pozítívan hat az érrendszerre és az érfalakra.


Ikaria


A görög szigeten az USA-hoz képest 20%-al kevesebb a rákos megbetegedések aránya, a szívbetegek száma feleannyi és a demencia fogalma szinte ismeretlen. Táplálkozásukat tekintve szintén nagyon sok gyümölcsöt és zöldséget, valamint teljes kiőrlésű gabonákat, burgonyát és olíva olajat fogyasztanak. A már említett szieszta pedig a mindennapi életük fontos része. Ezt nagyon jól teszik, hiszen a kutatók szerint azoknak az embereknek, akik rendszeresen tartanak ebéd utáni pihenőt, akár 35%-al kevesebb az esélyük, hogy valamilyen szívbetegség miatt hunynak el, mivel a pihenés csökkenti a stressz hormonokat.


Ugye Te is keresed éppen a Google térképen, hogy hol is van ez az Ikaria? vagy netán Szardínia csodás, azúrkék tengerpartjairól nézegetsz képeket? Nos, véleményem szerint nem kell feltétlenül azonnal csomagolni, és ezekbe a térségekbe költözni, mert a fenti jó tanácsokat bárhol éljünk a világban, mi is a mindennapi életünk részévé tehetjük egy kis odafigyeléssel. Ha pedig mégtöbb betekintést szeretnél nyerni a szardíniai mindennapokba, akkor ajánljuk neked a Netflixen elérhető “Zac Efronnal a Föld körül” sorozat 5. epizódját.


M. Réka



(Felhasznált irodalom: Buettner, D., & Skemp, S. (2016). Blue Zones: Lessons From the World’s Longest Lived. American Journal of Lifestyle Medicine, 10(5), 318–321.)

Még több érdekességet olvasnál Európáról, az európai kultúráról? Akkor ezt ajánljuk Neked:


Lusta mustra európai módra

Bordalo II, a szemétmágus

A nagy bumm, avagy a tűzijáték története

7 romantikus film, ami után még jobban fogod szeretni Olaszországot