top of page
  • Szerző képeXpat Consulting

Élet Malajziában - A trópusi dzsungeleken át a modern felhőkarcolókig

Ismerd meg Pannit, aki 2017 óta Malajziában él. Ebben az interjúban felfedi, miért döntött amellett, hogy ebben az ázsiai trópusi országban telepedik le, hogyan illeszkedett be, és milyen lehetőségeket talált itt. Olvasd el Panni történetét, és fedezd fel Malajzia kulturális sokszínűségét, lenyűgöző természeti szépségeit és a modern városi élet adta lehetőségeket Panni személyes tapasztalatain keresztül.


Panni Malajzia legnagyobb szigetén, Penangon él 2017 óta

Mikor döntöttél úgy, hogy Malajziába költözöl, és mi vonzott leginkább ebben az országban?


2017 elején “véletlenül” érkeztem Malajziába, Penang szigetére. A thai nagykövetségre kellett mennem, vízumot intézni, hogy aztán egy vitorlás hajón legyek legénység az Andaman-tenger thaiföldi részén. Akkor az égvilágon semmit nem tudtam Malajziáról. De abban a pillanatban, hogy megérkeztem Penangra, nagyot dobbant a szívem, mert éreztem, hogy hazaértem. 


Innen még viszonylag sok idő volt, amíg az ideköltözésem “döntés” lett. Ez 2019-ben történt meg, amikor kibéreltem a lakást, ahol most is élek, és jelentkeztem a penangi egyetemre. Közben körbeutaztam az országot, és egyre csak ámultam, hogy mennyi arca, mélysége, és felfedeznivalója van Malajziának.



Milyen volt az első benyomásod, amikor 2017-ban megérkeztél, és miben változott azóta a véleményed az országról?


Ahogyan az előbb is említettem, legelsőként azt éreztem, hogy hazaértem. Ha jól emlékszem, a második érzés a meglepődés-elképedés volt. Nem számítottam arra, hogy Malajzia ennyire fejlett ország. Ha azonosítani kellene az elvárást, ami bennem volt, akkor egy harmadik világbeli országra számítottam, halász kunyhókkal. Bár azok is vannak, Malajzia az 1980-as évekig mezőgazdasági ország volt, de azóta Délkelet-Ázsia egyik legfejlettebb országává vált, Szingapúr után.


Ugyanakkor az is ámulatba ejtett, hogy mennyire egymás mellett élnek az évezredes tradíciók a hipermodern nagyvárosi élettel. És kétségtelenül lenyűgözött a természet: a trópusi dzsungelek, az állatvilág, a tengerek, folyók, vízesések; de az emberek barátságossága, segítőkészsége is olyan, amit rögtön megtapasztaltam. Talán Kuala Lumpur nagyvárosában ez kevésbé szembetűnő, de az ország többi részében olyan, mintha egy faluban lennénk, ahol az emberek figyelnek egymásra, és rögtön beszédbe elegyednek veled, vagy megkérdezik, hogy segíthetnek-e. 


Nemrég volt, hogy Penangon egy taxiban ültünk egy látogatómmal. A taxissal jót beszélgettünk, és a látogatóm megkérdezte, hogy ismerem-e őt. Csodálkoztam a kérdésen, mert életemben először találkoztam a sofőrrel, és nekem már annyira természetes volt, hogy itt könnyen kapcsolódnak az emberek. Akkor gondoltam végig, hogy ez nem mindenhol ilyen megszokott.



Baross Panni, a Malajzia Ezer Arca Facebook oldal létrehozója

Mi is eltöltöttünk kicsivel több mint egy hónapot Malajziában, és láttuk, hogy Délkelet-Ázsia egyik legváltozatosabb országa számos aspektusból. Ha mégis ki kellene emelned egy vidéket, várost, szigetet, melyik lenne az, ami szerinted kihagyhatatlan Malajziában? 


Tényleg így van, Malajzia földrajzilag, etnikailag, kulturálisan is nagyon változatos. Teljesen mást lát az ember az országból, amikor Kuala Lumpur felhőkarcolói között sétál, mint amikor az esőerdő közepén lévő faluban a hajnali sűrű harmatot lélegzi be, vagy amikor egy vidéki város helyi kopitiamjában, egy alumínium asztalnál eszik a helyiekkel együtt. Vagy a keleti part türkiz árnyalatú vizeiben sznorkelezik, és csodásabbnál csodásabb korallokat és halakat nézeget.


Ha egyet kellene választanom, mint kihagyhatatlan látnivalót - ami nagyon nehéz feladat -, akkor az otthonomat, Penang szigetét emelném ki. Itteni külföldiek úgy szoktuk mondani, hogy “itt minden van”. Kulturális örökség, természet, változatos ételek, kényelmes városi élet, és befogadó, mosolygós helyiek.

A sziget fővárosának, George Town-nak a belvárosa UNESCO Kulturális Világörökségi helyszín. A sziget, bár brit gyarmat volt, de otthont adott minden ázsiai nemzetnek, akiknek az öröksége máig megmaradt. Ez az örökség tetten érhető az épületekben, a buddhista, hindu, muszlim, keresztény szenthelyekben. A vallási fesztiválokat máig tradícionálisan megtartják a szigeten. A Penang-hegy rengeteg hosszabb-rövidebb dzsungel túraútvonalat kínál, ezen kívül csodálatos kilátást a látogatóközponttal, éttermekkel, sétaösvényekkel kiépített hegytetőről. Számos tengerpartról lehet élvezni a naplementét, a napfelkeltét, vagy csupán csak a tengert. Mindeközben, ha akarsz, ehetsz francia étteremben, vagy ihatsz cappucinot egy trendi kávézóban, miután úsztál egyet a társasházatok úszómedencéjében. A kényelemhez és az élhetőséghez tartozik az is, hogy itt mindenki beszél angolul, emiatt is könnyű a beilleszkedés és a kommunikáció a helyiekkel.


Éppen ezért Penangon négy különböző programot kínálok az idelátogatóknak: egy George Town öröksége túrát, egy Kek Lok Si-templom - Penang-hegy túrát, egy Penang-sziget körutat, ami lehet akár két napos is, egy vidéki durian-farmon alvással, és egy napot a szárazföldön. De vannak még további lehetőségek, például sznorkelezés egy közeli szigetnél, vagy túrázás a Penang-hegyen, vagy a sziget észak-nyugati csücskében lévő nemzeti parkban. 



Körbe utaztad Délkelet-Ázsiát hátizsákos utazóként, tehát van elég rálátásod a régióra. Hogy látod, szerinted is Malajzia egy kicsit “mellőzött” ország, például a szomszédos tömegturizmustól hangos Thaiföldhöz és Balihoz képest? Miért lehet ez?


Ennek a szomszédos két országnak az imázsa sokkal erősebben és jobban van tolva külföldön. Thaiföld gazdaságának jelentős része a turizmusból jön. Bali szintén kiépített magáról egy olyan egzotikus-spirituális képet, ami most nagyon trendi. Malajziának ezzel szemben más húzóágazatai vannak, mint például az ipar, a két legfontosabb a kőolaj-kitermelés és pálmaolaj-termelés. Számos világvállalatnak van Malajziában székhelye. A belföldi turizmus nagyon erős, főleg a pandémia óta, a nemzetközi turisták pedig nagyrészt Szingapúrból, Indonéziából, és Kínából jönnek, anélkül, hogy Malajzia nagyon promótálná magát. 


Magyarországon, Európában is nagyon kevesen tudnak bármit Malajziáról. Ami otthon leginkább beakadt az embereknek, az Sandokan, a “maláj tigris”. Ami egy olasz tévéfilmsorozat volt, indiai főszereplővel, egy fiktív személyről, akit még itt, Malajziában sem ismernek. 


Turisztikai fejlesztésből szereztem mesterdiplomát itt, és most PhD-programon tanulok tovább. Így van egy kis rálátásom arra, hogy milyen turisztikai marketing stratégiája van az országnak. A tervek jók, végrehajtásuk azonban nem történik meg. Az ország 1999-ben találta ki egy turisztikai marketing brand-et, a jól hangzó “Malaysia, Truly Asia” turisztikai marketing szlogenjét. Ezzel az ország etnikai és kulturális sokszínűségére utalnak. Nincs ugyanis másik ilyen ország, ahol a fő ázsiai etnikumok, a maláj-indonéz, kínai, indiai, és egyéb más etnikumok együtt élnének. A legtöbben Európában nem ismerik Malajziának ezt a kulturális-etnikai sokszínűségét. És Malajzia még ettől is sokkal több mindent tartogat!



Nem titok, hogy úgy találkoztunk veled, hogy Penang szigetére érkeztünk, és felvettük veled a kapcsolatot. Eltöltöttünk egy teljes napot, ahol megmutattad nekünk George Town városát, majd túráztunk egyet a dzsungelben is. Hogyan jött az ötlet, hogy idegenvezetőként tevékenykedj Malajziában?


Már otthon is lelkesen szerveztem programokat, utazásokat barátoknak, majd jógaokatóként jógatáborokat a tanítványaimnak. Amikor pedig itt én magam felfedeztem az országot, és láttam, hogy mennyi érdekes “arca” van, és hogy otthon mennyire nem ismerik ezt a nagyon izgalmas országot, elkezdtem bemutatni mindezeket a facebook oldalamon. Az oldal a Malajzia ezer arca nevet kapta. Szerintem ez egy elég leíró elnevezése az országnak. Amikor pedig jöttek ki meglátogatni barátok, ismerősök, akkor elvittem őket olyan helyekre, ahova utazási irodák nem szerveznek utakat. Sokat olvastam a Malajziai-félsziget és Malajzia történelméről, egyre jobban belemélyedtem az országba.



A másik ok: ahogyan beszéltünk már róla, Malajzia nagyon változatos ország, szerencsés földrajzi elhelyezkedéssel. Keletről a Csendes-óceán (Dél-Kínai tenger) határolja, nyugatról az Indiai-óceán, északról Thaiföld, délről Szingapúr és az Indonéz-szigetvilág. Nemcsak a partjait mossák óceánok, hanem az ország területén is rengeteg bővízű folyó halad át. Trópusi klímája van, örök nyárral, de nincsenek földrengések, sem vulkánkitörések, mint Indonéziában.


Az ökoszisztémája is a világon az egyik legváltozatosabb. Malajzia az 1998-ban meghatározott 17 megadiverzális ország egyike. A megadiverzitás nagyon gazdag biodiverzitást jelent, konkrétan egy megadiverzális ország legalább 5000 őshonos növényfajjal és tengeri ökoszisztémával rendelkezik. 2022-ben 201 ország közül  Malajzia a globális biodiverzitási indexe szerint a 15-ik az országok sorában, megelőzve olyanokat, mint Thaiföld, Costa Rica, vagy Madagaszkár. 


Már láttam szabadon elefántokat, szarvascsőrű madarakat, rájákat, korall cápákat, megszámlálhatatlan halfajtát, korallokat, teknősöket, malajziai repülő rókát, óriás mókust, makákót és sötét langúrt, vaddisznót, orángutánt. Az utóbbit kivéve egyikhez sem kellett elmennem egy állatkertbe, elég volt jókor lenni, jó helyen a természetben.

Esőerdőben - életkép Malajziából

Hogyan készíted fel a turistákat a malajziai kultúrával való találkozásra?


Aki követi a Malajzia ezer arca oldalam, az élőben is folyamatosan kap betekintést a helyi kultúrákba. A vallási fesztiválokról, mint a hindu Thaipusam, a kínai holdújév, a kínai Kilenc Császáristen ünnepe,a buddhista Wesak-nap (Buddha születésének az ünnepe), vagy a muszlim Ramadan, és az azt lezáró Hari Raya, élőben szoktam közvetíteni. Az ízeket és illatokat nem tudom átküldeni a cybertérben, de azokat megtapasztalják az utazók személyesen.


Azt is el szoktam mondani az idelátogatóknak, hogy nyissák ki az elméjüket. Itt teljesen új és más dolgokat, szokásokat fognak megtapasztalni, mint otthon. A legjobb, ha elvárás nélkül jönnek. Például nekem az nagyon tanulságos volt az ittlétem elején, amikor egy food court-ben (étkezdék egymás mellett - nyitott vagy zárt térben) ettem. Az ételemben találtam egy darabot a fém edénysúrolóból. Amikor reklamáltam az ételfőző standnál, a szakács egy rövid vizsgálódás után egyszerűen csak elhajította a fémdarabot. Rájöttem, hogy minek annyit rágódni egy ilyen dolgon, panaszkönyvbe írogatni (ami itt nincs is), egyszerűen meg lehet oldani, probléma volt - nincs!



Malajziában az időjárás meglehetősen változatos, a trópusi esőzésektől a hónapokig tartó hőségig. Milyen tanácsokat adsz az ide érkező utazóknak az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodáshoz?


Az időjárás nem igazán változatos azokhoz az országokhoz képest, ahol négy évszak van. Itt nincsenek olyan nagy különbségek a hőmérsékletben. A két évszak, amely váltogatja egymást, a száraz és az esős. Az esőset sem úgy kell elképzelni, hogy olyankor egész nap esik, hanem minden nap esik valamennyit, és olyankor nem tűz a nap. De ettől még nyári ruhát visel mindenki, hiszen a hőmérséklet akkor is 30 fok felett van.


Azoknak, akik hozzám jönnek, elmondok minden praktikus tudnivalót az öltözködéssel kapcsolatban is. Akik nem jártak még a trópusokon, nem tudják elképzelni azt, hogy mennyire meleg van az ilyen helyeken. Elegendő nagyon kevés, és szellős ruházat. Ugyanakkor, a vallási helyekre való látogatáskor a dress code miatt, és azért, mert a zárt helyeken - éttermekben, tömegközlekedési eszközökön - a légkondicionálás miatt nagyon hűvös van, ezért néhány lenge hosszú ujjú ruhára, felsőre, kendőre is szükség van.



Milyen különleges ételeket ajánlanál a Malajziába látogatóknak?


A “Malaysia, Truly Asia” szlogen az ázsiai nemzetek konyháira is igaz. Itt mindenféle ázsiai ételt lehet kóstolni. Penang egyébként Malajzia “étel fővárosa”. A túráim úgy vannak felépítve, hogy azok egyben gasztrotúrák is. Eszünk kínai hainani, peranakai nyonya (kínai-maláj fúziós), peranakai jawi (arab-pakisztáni-indiai-maláj fúziós), thai, arab, indiai, kantoni kínai ételeket. 


Ennek a sok nemzetnek a konyhája teszi különlegessé a malajziai konyhát. A maláj konyha magában egyébként nagyon egyszerű. A nemzeti ételük a nasi lemak, ami kókusztejben és pandanlevélben főzött rizses étel, amit általában banánlevélbe csomagolva árulnak. De sokszor elviszem őket olyan indiai étterembe is, ahol megmutatom, hogyan kell kézzel enni. A legtöbben nyitottak rá!



Melyik élmény vagy esemény volt a legemlékezetesebb számodra az országban? 


Nagyon sok olyan élmény történt már itt velem, amelyek emlékezetesek, de erről a kérdésről egy történet jut az eszembe. Akkor még csak 1-2 hónapja voltam Malajziában. Langkawi szigetén, Tanjung Rhu-n, a sziget észak-keleti csücskében sétáltam, ahol jóval kevesebb turista van, gyönyörű a part és a naplemente. Sétáltam a parton, amikor egy fiatal maláj portás kijött a kis tengerpari kabinjából, és szólt nekem, hogy ez egy magánterület. A Four Seasons Hotelhez (azt is elmondta, hogy annak Bill Gates az egyik tulajdonosa) tartozik. Megértettem, és vissza akartam fordulni, de aztán azt mondta, hogy sétáljak tovább, csak ne maradjak ott. Megköszöntem, mire azt válaszolta:


“Persze! te ember vagy, én is ember vagyok. Neked van szíved, nekem is van szívem”. Ez a történet azóta is az itteni emberek másokkal szembeni elfogadásáról szól, ami nekem akkor még nagyon új volt, és megalapozta a malajziai életérzést számomra.


Te is többször említetted már, hogy Malajzia sokszínű kulturális örökséggel és több etnikai csoporttal büszkélkedik. Hogyan befolyásolja ez a kulturális sokszínűség a mindennapi életedet? Milyenek a maláj emberek? Ha van egyáltalán olyan, hogy maláj.


Így van, szinte ez a kulturális sokszínűség az első, ami szembeötlik az ide utazóknak. Ez az etnikai, kulturális sokszínűség volt jellemző a régióra évezredeken keresztül. A hindu, buddhista királyságok, kínai, indiai kereskedőtelepek jelenléte után előbb az arab-iszlám kereskedők, majd az európai gyarmatosítók (portugálok, hollandok, britek) jelentek meg. Miközben thai, burmai, indonéz, örmény, japán hatások is érték az országot, a bevándorlók és a kereskedelem révén. Ez az összkép ma is jellemzi az országot, miközben a bennszülöttekkel (orang asli)-kal is lehet találkozni. 


Éppen ezért két fogalom a “malajziai” és a “maláj” ember. A malajziaiakhoz tartozik mindenki, aki maláj, vagy a kínaiak, indiaiak, akik több száz éve vándoroltak az ország területére. Ma ők mind malajziai állampolgárok, vallásukat tekintve hinduk, buddhisták, taoisták, szikhek, keresztények, muszlimok, egyéb vallásúak. A malájok pedig, akik a bennszülöttek után érkeztek ide (van olyan elmélet, miszerint az Indonéz-szigetvilágból, hiszen a két nyelv is szinte 100%-ban azonos). Ők mind iszlám vallásúak. A hivatalos vallás is az iszlám. Klasszikus tévhit, hogy Malajzia is egy olyan iszlám ország, mint az arab országok, amelyekkel Közép-Keleten találkozhatunk. Nem rigid, nem ítélkező, hanem sokkal inkább elfogadó, befogadó. A maláj emberek is ilyenek: lassúak, nyugodtak, és az elfogadást szerte az országban érezni lehet.



Milyen jövőbeli terveid vannak Malajziával kapcsolatban? Maradsz még, akár örökre, vagy továbbállsz egy másik országba?


Az, hogy maradok-e, azon múlik, hogy mit érzek. Ugyanúgy lesz, ahogyan ide kerültem: ide húzott a szívem. Ha azt érzem, hogy mennem kell, akkor továbbállok. De most egyelőre úgy érzem, hogy sokáig itt fogok maradni, és azt csinálom majd, amit a legjobban szeretek: megmutatom másoknak az országot, úgy, ahogyan én látom.





 

Gede Emese


(A fényképek Baross Panni tulajdonát képezik.)


Comments


Commenting has been turned off.
bottom of page