• Xpat Consulting

Svédország, Enikő, 32


Erasmusos cserediák program utáni kis kihagyás után vissza vezetett az útja Svédországba Enikőnek. Azóta sikeresen elvégezte az umeå-i egyetemen a mesterképzést, jelenleg egy építész irodánál dolgozik tervező építészként és úgy érzi, hogy az országra jellemző békében és nyugalomban megtalálta számításait.


Fotó: Unsplash / Jonathan Brinkhorst

A magyarországi egyetemi éveid alatt Erasmus cserediákként jutottál ki először Svédországba. Miért pont egy svéd egyetemet választottál az ösztöndíjad helyszíneként?


Mindenképpen skandináv országba szerettem volna menni. Nagyon régóta vonzott ez a világ, a kultúra és úgy éreztem, hogy a mentalitás is passzol hozzám. Az egyetemünknek csak egy dán és egy svéd egyetemmel volt partnerkapcsolata. Svédország valamiért érdekesebbnek tűnt akkor számomra, mint Dánia. És hogy miért épp Észak-Svédország? Ez volt az egyetlen választható svéd egyetem. Így kötöttem ki és töltöttem a 2012-es őszi félévet Luleåban.


Mi volt az alapvető különbség a magyar és a svéd felsőoktatás között?


Az első és legnagyobb különbséget már az Erasmus félév első felében megtapasztaltam és ez az erőviszony tanár is diák között. Otthon megszoktam, hogy a rendszer inkább hierarchikus, a tanár a diák felett áll és leginkább mindig igaza van. Ez Svédországban nem így van. Az első perctől éreztük a diáktársaimmal együtt, hogy a tanár miattunk van ott és a közös cél az az, hogy sikeresen átadja a tudását. Semmilyen erőfitogtatásról nem volt szó. Emberi, kedves és elérhető volt a tanár. Ez a későbbiekben, a mesterképzésem alatt még erősebb volt. Szóval a svéd rendszerben inkább egyenrangúságról van szó ellentétben a magyarral, legalábbis abban az időben, amikor én tanultam otthon. Ez mára változhatott, nem tudom.


Az építőművész mesterképzést már az Umeå School of Architecture svéd egyetemen végezted el. Mikor határoztad el, hogy kint maradsz?


Gyakorlatilag az első két hét után. A sokkal nyugodtabb élet nagyon vonzó volt. A rengeteg, mindennapi apró bosszúságnak, ami otthon lassan felőrölt itt nyoma sem volt. Az emberek kedvesek a másikhoz. Mindig. A buszvezetőtől kezdve az adóhivatalon át a háziorvosig. Mindenki. Minden úgy működik, ahogy kell. Nem kell stresszelni, hogy valami rossz történik, ha az embernek lankad a figyelme. A kemény munkát megbecsülik és megfizetik. Az “ügyeskedés” nem általános, mert nincs szükség rá. Aztán a félév során a magánélet is közbeszólt. Megismerkedtem és összejöttem egy svéd sráccal, így még inkább ki akartam költözni, akivel azóta is együtt vagyunk.Azonban a kintmaradás nem volt ilyen egyszerű. Az ösztöndíj egy félévre szólt és ugyan lett volna lehetőség hosszabbításra, de a támogatás nem fedezte az összes költséget, így nem engedhettük meg magunknak, hogy kint maradjak. Jelentős megtakarítás hiányában az tűnt az egyetlen megoldásnak, hogy hazamenjek, befejezzem az egyetemet és később már diplomás építészként keressek állást Svédországban. A svéd és a magyar építészképzés közötti nagy különbség miatt az akkreditáció sem lett volna zökkenőmentes. Elvesztettem volna jó pár évet, ami nem volt olyan vonzó, tekintve hogy már csak másfél évem volt hátra az otthoni BSc alapképzésből. Így hazamentem, elvégeztem az egyetemet, egy nyarat dolgoztam, hogy legyen valamennyi megtakarításom és 2014 novemberében kiköltöztem. Másfél évet dolgoztam egy építészirodában mielőtt elkezdtem a mesterképzést.


Mi a felvételi eljárás Svédországban? Mikor kell elkezdeni a jelentkezési folyamatot? Külföldiként ugyanazok a feltételek vonatkoznak rád, mint a svédekre?


EU-s országok állampolgárai számára ugyanaz a menete a dolgoknak, mint a svédeknek. Online kell jelentkezni. Aztán hogy mi kell hozzá, az egyetemről egyetemre és szakról szakra változhat. Nyelvvizsga kell, attól függ milyen nyelven folyik az oktatás és hogy esetleg kell-e több nyelvről is nyelvtudást igazoló papír. Az én esetemben az oktatás angol nyelvű volt, így elég volt a középfokú angol nyelvvizsgám. A BSc diplomám pedig szerencsére Europass-os volt és kétnyelvű (angol és magyar), így arról nem kellett hivatalos fordítást csináltatnom, hogy elfogadják a jelentkezésemet.


Mennyibe kerül jelenleg Svédországban a felsőoktatás? Ingyenes vagy tandíjköteles, milyen finanszírozási lehetőségek vannak?


Az oktatás díjmentes. Állami támogatás van, ami a lakhatást fedezi, ez minden svéd állampolgár számára biztosított. Egyéb ország állampolgárainak egy sor kritériumnak kell megfelelni, de nem lehetetlen. Nekem szerencsém volt, mert előtte a szakmámban dolgoztam és azon belül is tanultam tovább. A hitellel nem foglalkoztam, mert másfél év alatt össze tudtam gyűjteni annyi pénzt, hogy kitartson a két év MSc alatt, de gyanítom itt is hasonlóak a feltételek. Diákkedvezmény van a legtöbb helyen. Meg kell igényelni egy diákkártyát (Studentkortet) ami számos kedvezményt ad a legkülönbözőbb helyeken. A sima diákigazolvány erre a célra nem jó, de ez a kártya díjmentes és nagyon könnyen elérhető. A lakhatás viszont már más tészta. Én ezt nevezném talán a svédországi élet legnehezebb részének. Óriási a lakáshiány, az állami diáklakásokhoz többéves sorban állás van. Nagy adag szerencsével és nagyobb kiadás árán privát albérletet találni viszont nem lehetetlen. Ha többen osztoznak a lakáson, akkor a bérleti díj sem sokkal magasabb, mint az államinál. Teljesítményhez kötött ösztöndíj abban a formában, ahogy otthon, itt nincs. Legalábbis én nem tudok róla.


Mik a követelmények a tanulmányaid befejezését illetően?


Az én MSc-m két éves volt. Az első évben egy projekten dolgoztunk, amihez különböző tantárgyak kapcsolódtak. Ez egyébként is általános az itteni építész képzésnél. Félévenként négy tantárgy van, ami egy egész fél éven átnyúló projekthez kapcsolódik. Abban az évben amikor én tanultam ez félévenként négy tantárgy és egy projekt volt. A második évben pedig diplomamunka. Egy projekt a megfelelő rajzokkal és modellekkel plusz egy szakdolgozat az elméleti háttérről és a problematikáról, amit a projekt megoldani volt hivatott.


Jelenleg egy norvég tulajdonú, de svéd cégnél dolgozol tervező építészként. Amikor elkezdtél munkát keresni, véleményed szerint az országban szerzett mesterdiploma előnyhöz juttatott a munkaerőpiacon?


Ez nehéz kérdés. Én nem éreztem, hogy annyira nagy előny lenne. Az a fontos inkább, hogy van-e vagy nincs, nem az, hogy honnan. Az viszont könnyebbség volt, hogy nem kellett mindig magyarázkodni, hogy a diplomám mit takar és minek felel meg, hanem mindenki tudta. Amikor elkezdtem munkát keresni 2014-ben, akkor fogalmam sem volt az erőviszonyokról. Egy kis cégnél kezdtem gyakornokként, amit később felvásárolt ez a nagyobb cég. Így kötöttem ki ott, ahol most vagyok. Egy nagy adag szerencse is kellett hozzá, az biztos.


Fotó: EPA

Az az általános kép él bennünk a svéd emberekről, hogy ridegek, nem barátságosak, és idegenként nem könnyű beilleszkedni. Mesélnél egy kicsit róluk, hogy számodra valójában milyenek is ők? Milyen a svéd társadalom?


Igen, ezt gyakran hallom, de szerintem nem igaz. Egyáltalán nem ridegek és hihetetlen barátságosak, elfogadóak és nyitottak a mindennapi életben. Én sosem éreztem magam kirekesztettnek, mindig mindenki kedves volt hozzám, attól függetlenül, hogy ismertük-e egymást vagy sem. Igazán közel kerülni egy svédhez viszont már más kérdés. Ebből a szempontból éreztem és még most is érzem, hogy nem olyan könnyű igazi, mély barátságokat kötni. Mintha lenne egy fal, amit nagyon nehéz áttörni. Az sem árt, ha az ember kicsit nyomulósabb ilyen téren. Én nem nagyon szeretek kezdeményezni és a svédek sem.


Az elmúlt hónapokban rengeteget lehetett hallani a koronavírus kapcsán a svéd modellről. Mi az általános közvélemény? A lakosság egyetért a kormány intézkedéseivel vagy inkább félelem van az emberekben?


A lakosság teljes mértékben a kormány oldalán áll. Nekem úgy tűnik, hogy a svédek nagyon is büszkék arra, hogy itt más a vírus kezelési stratégia. A korlátozások helyett mindenki egyéni felelőssége, tartja-e a direktívákat vagy sem. Az embereket büszkeséggel tölti el, hogy a kormány felnőttként kezeli őket. Azt mondják, hogy ezt nem minden országban lehetne megtenni. Ez részben önkontroll és a kormányba vetett nagyfokú bizalomnak köszönhető. Nagy a bizalom minden hatóság iránt úgy általában. Ez nekem nagyon furcsa még mindig, nem ebben nőttem fel.


Hasonló cikkeink:


Ausztria, Mónika, 34


Hollandia, Dávid, 29


Oszd meg ismerőseiddel a cikket és kövess vagy LIKE-olj minket a Facebookon, hogy több ilyen és ehhez hasonló tartalom eljusson hozzád a jövőben! Kattints ide