Portré rovatunk ezúttal Hollandiából jelentkezik. Dáviddal a nyugat-európai országban megélt tapasztalatairól beszélgettünk, mint a “work-life balance” elérése, az anyagi biztonság általános jelenléte és a hollandok külföldiekkel szemben tanúsított elfogadó magatartása.
Mi volt az elsődleges motivációd, hogy külföldre költözz, és miért pont Hollandiába?
Nagyképűség lenne azt mondani, hogy túl jó dolgom volt? Jó munkahelyem volt, rendszeresen láthattam a családomat, a barátaimmal is találkozhattam. Ebben a felállásban viszont elkényelmesedtem, fásulni kezdtem, és változás után néztem. A világszerte szétszéledt barátokon keresztül sok példával találkozhattam, hogy mik a más országbeli élet pozitívumai és negatívumai. Összességében jó motivációnak és kalandnak tűnt. Egykori holland párkapcsolatom, valamint két korábbi utazás nagyon pozitív képet festett az országról, a kultúráról, így egyértelmű volt, hogy Hollandia lesz a cél.
Hogyan viszonyulnak a külföldiekhez a helyiek? Gyorsan sikerült beilleszkedni?
Hollandia nagyon nyitott a bevándorlókra, elég könnyű megtalálnia az embernek a számítását, pusztán angol nyelvtudással is.A holland társadalom eleve nagy részben épít és számít bevándorlók és expatok közreműködésére. A Randstad régióban (Noord-, és Zuid Holland, és Utrecht tartományok nagyvárosai) egyáltalán nem tapasztaltam hátrányt a helyiekkel való versenyben. Megbecsülik a minőségi munkát, a cégek is hatékonyságra törekednek. Fontos hozzátennem, hogy a hollandok alapvetően őszinték és közvetlenek. Ez, főként kezdetben, járhat félreértésekkel, de hosszú távon egy elég pozitív sajátosság. Számos kisebbség él Hollandiában, akik javarészt békében megférnek a helyiekkel. Az Egyesült Államokból is sokan jönnek ide a jobb életkörülmények miatt. Van továbbá egy egyszerűsített adózási program a magasan képzett expatok számára, amivel 5 éven keresztül rengeteget lehet spórolni.
Mit takar ez az egyszerűsített adózási program és ki számít “magasan képzett expatnak”?
Bizonyos éves kereset feletti fizetéssel járó, és/vagy mesterdiploma, vagy afeletti előtanulmányokat igénylő munkát végző expatok kérvényezhetik. Az a lényege, hogy a munkabér után 5 évig kisebbek az adóterhek, és az ügyintézés is egyszerűbb. Ez az adózási forma 30-ruling néven megtalálható a holland adóhivatal oldalán (belastingdienst.nl).
Nyugat-Európában a lakásbérlés elég nagy probléma. Nincs elég bérelhető, jó állapotban lévő ingatlan. Ezzel a problémával te is szembesültél, amikor megérkeztél?
Igen, sajnos azóta is egyfolytában, ahogy mindenki. A nagyvárosokban és azok környékén sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A lakásbérlés folyamata nagyon hasonló, mint Magyarországon: a hirdetésre való jelentkezés után, a megtekintést követően a főbérlő (ami sokszor egy cég) minimális háttérkutatást követően kiválasztja az albérlőt. Általában egy ingatlankezelőn keresztül megy a papírozás. Többnyire feltétel, hogy a bérlő bruttó munkabére a bérlet 2,5-3,5-szerese legyen, és általában egy havi kauciót kérnek. Hosszútávú munkaszerződés hiányában ez több is lehet. Nagyobb befektetés fejében az egész folyamat mehet ügynökségen keresztül, így kevésbé stresszes.
Ha jól tudom, angol nyelven dolgozol. Hollandiában élve elég az angol nyelvtudás vagy úgy érzed, hogy hasznos lenne emellé a holland nyelv ismerete is?
Magánéletben elég hasznos, és a beilleszkedésben is nagy segítség. Kevésbé felszínes a kommunikáció és nagyobb bizalmat teremt. Egy adásvételnél, randevún, de akár egy lakásbérletről való tárgyalás esetén is jól jön. Német-angol alapokkal, és némi szorgalommal a holland nyelv egy év alatt elsajátítható.
Véleményed szerint miért ennyire vonzó az ország a külföldi vendégmunkások, expatok számára?
Sok lehetőség van, és abszolút jó a “work-life balance”. Tapasztalataim szerint a munkaidő fix. A túlóra sem jellemző, de ha mégis előfordul, akkor az azt kiváltó okot a munkaadó kivizsgálja, és megpróbál megoldást találni a problémára.
Nyitottak a munkakörülmények módosítására (40, 36, 32 órás munkahét mind előfordul), és legalább évi 25 nap szabadság jár, de volt olyan munkahelyem, ahol ez 36 volt. Vállalkozói szempontból is kedvező körülményeket látok. Anyagi oldalról sokkal kiegyensúlyozottabb a társadalom. Kaptam egyszer egy kérdőívet a helyi önkormányzattól, amiből kiderült például, hogy ha évente legalább egy hétre nem tud elmenni nyaralni az ember, akkor az már nehézségnek számít.
Hollandia a magyar kivándorlók egyik fő célországa. Aktívan részt veszel a helyi magyar közösségi életben vagy inkább csak passzívan követed az eseményeket?
Megmondom őszintén, hogy egyáltalán nem vagyok benne a helyi magyar közösségben, passzívan se. A helyi, holland környezetben érzem otthon magam és mivel sok kisebbséghez hasonlóan, a magyar is egy zárt közösséget alkot (nem illeszkednek be könnyedén), nem vonz egyáltalán. Viszont nekik hála voltam két éve egy Aranyosi Péter esten, ami kifejezetten jó volt.
Biztos, hogy te is tudsz valakit az ismeretségi körödben, aki úgy indult neki a nagyvilágnak, hogy előzetesen felkereste a már kint élő barátját, ismerősét, rokonát és úgy érkezett meg a célországba, hogy nem a bizonytalanság várta, hanem egy ágy, egy “talán” munka ígérete. Veled is történt ilyen? Megkerestek ismerősök, hogy segíts nekik az elindulásban?
Igen, több ismerősömet “fertőztem” meg a külföldre költözés gondolatával. Viszont mivel ez egyfajta vízválasztó az önállósodás folyamatában is - sok extra kihívással jár -, így nagyon szívesen segítettem nekik. Egy átmeneti szállás sokat jelent az indulásnál, a munka viszont nem jellemző, hogy előre, távolról intézhető lenne (hangsúlyozom, hogy csak a szakmámhoz - IT-product design köthető piacot ismerem). Bár jelenleg a járvány miatt itt is formálódik a munkaerőáramlás.
Sok esetben egyébként a verbális támogatás, az ismerős motiválása többet jelent, mint egy ágy, ami jobb esetben pár hét után újra üressé válik.
El tudod képzelni, hogy hazaköltözz Magyarországra a közeljövőben és magyar munkahelyen dolgozz, magyar fizetésért?
Sokat őrlődtem ezen a kérdésen, de már nem vágyom vissza Magyarországra, és aligha tudom elképzelni, hogy visszamenjek valaha. Nem a pénzért jöttem ide, és nem is amiatt mennék vissza, ha visszamennék. Nincs ellenérzésem, de motivációm sincs visszatérni. Egyelőre rugalmasan kezelem ezt a kérdést. Nincs még saját családom, már a harmadik provinciában élek (kipuhatolva, hogy melyik a legjobb), és a nyelvtudásomat is fejlesztenem kell, hogy a letelepedés mellett döntsek.
Végül elmeséled nekünk, hogy mit adott neked a külföldi élet? Miben fejlődtél vagy éppen milyen félelmektől szabadultál meg?
Rengeteget fejlődtem mind személyemet tekintve, mind szakmailag. Úgy érzem, hogy jobban ki tudtam bontakozni az elmúlt években és közelebb kerültem a saját utamhoz. Megtanultam nemet mondani a meghunyászkodás helyett, felismerni a lehetőségeket, és tenni is értük. Itt jöttem rá, hogy az álmok igenis elérhetőek, és hogy a hozzájuk vezető út sosem lesz kikövezve — de tervezhető.
Hasonló cikkeink:
Oszd meg ismerőseiddel a cikket és kövess vagy LIKE-olj minket a Facebookon, hogy több ilyen és ehhez hasonló tartalom eljusson hozzád a jövőben! Kattints ide
