Rengetegen döntenek amellett, hogy elköltöznek szülőhazájukból és a világ egy másik országában expatként folytatják az életüket. A következőkben elolvashatod, hogy mely európai nemzetekre jellemző leginkább az elvándorlás, és természetesen kitérünk arra is, hogy kishazánkból hányan vándoroltak el más európai országokba.
Magyarországon még nem terjedt el széles körben az expat szó használata, így ha Te sem vagy teljesen tisztában a jelentésével, akkor itt olvashatsz részletesebben arról, hogy kit tekintünk expatnak.
A 2000-es években megnövekedett a külföldre költözés hajlama Európa lakosai között. Hogy ezt a folyamatot mi befolyásolta? Az egyik jelentős tényező, hogy 2004-ben és 2007-ben tizenkét új ország csatlakozott az Európai Unióhoz, mely kinyitotta a nyugat kapuját több millió ember előtt, és az európai uniós alapelvként megfogalmazott szabad munkaerő-áramlás sokkal egyszerűbbé és könnyebbé tette a külföldi munkavállalást. Így biztosítva az emberek számára a jobb életminőséget, karrierlehetőséget. Ez a “belső” kontinentális nyitás hozta magával a nagyvállalatok, multinacionális cégek megjelenését is Európa nagyvárosaiban, ideális közeget teremtve a fiatal, mobilis, idegen nyelveken is beszélő generációnak a helyváltoztatáshoz. Ezek a javarészt telekommunikáció vagy pénzügyi szektorban tevékenykedő cégek nagy számban vannak jelen szerte Európában és számuk jelenleg is csak egyre nő. Emellett a technológia fejlődésének is fontos szerepet tulajdoníthatunk. Egyrészt a munkavégzés kevésbé lett helyhez kötött az otthonról végezhető munkák elterjedésével, másrészt pedig a légi közlekedés is olcsóbbá vált a fapados légitársaságok megjelenésével, illetve a szülőföldön maradt családtagokkal is könnyebbé vált a kommunikáció az egyre elérhetőbb és megfizethetőbb internet szolgáltatásokkal.
Mely nemzetek éltek leginkább a külföldre költözés lehetőségével?
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 2004-es Trends in International Migration című publikációjában már külön fejezetet szenteltek az expatoknak. A kutatás arra irányult, hogy az OECD országok lakóira milyen mértékben jellemző egy másik OECD tagállamba való költözés. Az akkori adatok alapján Európa területén belül az Egyesült Királyságban és a Németországban született emberek álltak a lista élén, hiszen közülük több, mint 3-3 millióan költöztek másik OECD országba. Olaszország és Lengyelország szülöttei pedig több, mint 2-2 millió expatot adtak más tagállamoknak. Emellett Írország teljes lakosságát tekintve, az országnak csaknem 24%-a, a portugálok 13,7%-a, a luxemburgiaknak pedig 12,8%-a élt a szülőhazájától eltérő országban.
Egy 2016-os tanulmány szerint, ami ugyan nem csak az OECD országokba vándorlókat nézte, az Egyesült Királyságból elvándoroltak száma 2016-ban csaknem 4.9 millió volt, ezzel megszerezve az első helyet az expat versenyben. A második legtöbb expatot adó nemzetiség 4.4 millióval a lengyelek lettek, majd a németek (4 millió), a románok (3.4 millió), az olaszok (2.9 millió), a portugálok (2.3 millió) és a franciák (2.1 millió).
Mi a helyzet az elvándorolt magyarokkal?
Összességében az Eurostat 2018-as adatai alapján körülbelül 495.000 expatot adott kis hazánk más európai országoknak. Az Európai Unió által megszabott munkavállalási szabályozások nem teszik kötelezővé a regisztrációt, így ez valamilyen szinten biztosan alábecsüli a külföldön élő magyarok valós számát.
Valószínűleg nem okoz nagy meglepetést, hogy Németország igencsak kedvelt desztináció a magyarok körében. 2019-es adatok alapján közel 212.000 regisztrált magyar élt német földön. Egyébként a Németországban tartózkodó külföldiek számát tekintve a 14. helyet foglaljuk el a nemzetiségek listáján. A szomszédos Ausztriában pedig az idei év elején publikált statisztika azt mutatja, hogy az országban egy kisvárosnyi magyar él csupán, kicsit több, mint 91.000 fő. A meglepően kicsi szám talán azért is lehetséges, mert a nyugat-magyarországi, határmenti magyarok, bár nem Ausztriában élnek, ennek ellenére nagyszámban közülük ott vállalnak munkát.
Végül beszéljünk az Egyesült Királyságban élő magyarok számáról. Az ONS (U.K.’s Office for National Statistics), azaz az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala által 2020-ban közzétett adatok alapján körülbelül 109.000 főre becsülték az előző évben ott tartózkodó magyarok számát. Kérdés, hogy a Brexit által bekövetkező regisztrációkötelesség a tartós letelepedési engedélyért, amely minden a már ott tartózkodó magyarnak és más nemzetiségűnek egyaránt szükséges ahhoz, hogy az országban tudjanak maradni és dolgozni, mennyire változtatja majd meg a statisztikát. Annyi egészen biztos, hogy már most több magyar adta be kérelmét az országban maradáshoz, mint amennyi előtte hivatalosan az országos, és ezek szerint torz statisztikában szerepelt. A Brexitnek köszönhetően úgy tűnik, hogy 2021-ben kiderül az igazság, hiszen még egészen júliusig díjmentesen lehet regisztrálniuk a kint élő magyaroknak. Így azt is meg fogjuk tudni, hogy valóban igazuk van-e a viccelődőknek, miszerint az angol főváros, London Magyarország második legnagyobb városa.
M. Réka
Te is szeretnél külföldre költözni? Jó lenne valakivel beszélni, aki már megjárta azt az utat, amire Te még csak most akarsz rálépni? Ha a válaszod IGEN, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot! Örömmel segítünk eloszlatni kétségeidet: https://www.xpatconsulting.hu/
Hasonló blogbejegyzéseink:
