• Xpat Consulting

Ki az az expat?

Magyarországon az expat szó még nincs jelen a köznyelvben. Ennek egyik lehetséges oka, hogy hazánkban mindössze 200.150 külföldi él (KSH 2020-as adatai alapján), tehát a más országból hazánkba költözők száma a lakosság alig több, mint 2%-át teszi ki. Összehasonlításképpen ez a szám Németországban 12%, Angliában pedig 13.8%. A külföldiek hazai országos eloszlását tekintve a többség természetesen Budapesten él. Annak az esélye tehát, hogy a mindennapokban egy átlag vidéki magyar (a népesség kb. 82%-a) külföldi származású emberrel lépjen interakcióba igen csekély.



Mi alapján lesz valaki expat, emigráns vagy migráns?


A gyakorlatban a legtöbben az expat szó alatt - mind a szakértők, mind pedig a lakosság - a külföldön élő, ott dolgozó, képzett, tehetősebb, általában a “nyugati” elitet értik. Ezzel szemben a másik csoportba a kevésbé privilegizált helyzetben lévők tartoznak, tehát például a lengyel szobalány Angliában vagy a thai építőmunkás Szingapúrban, akiket inkább emigránsnak vagy migránsnak hívják. Ez a csoportosítás azért nem állja meg a helyét, mert valószínűleg a külföldre költözők többsége a “másik” csoportba tartozik. Gondoljunk itt a szomszéd festő-mázoló fiúra, aki valószínűleg jobban keres Németországban, mint Magyarországon tette, de a társadalmi megítélése nem olyan magas, mint egy multinacionális cégnél dolgozó irodistáé. Ettől függetlenül a festő-mázoló fiú is azért vándorolt ki, hogy megélhetése és karrierje előre mozduljon.


A lengyel szobalány és a thai építőmunkás


Fontos aspektus, hogy a külföldi állampolgárt milyen megnevezéssel illetik, hiszen meghatározza az egyén társadalmi megítélését. Pusztán jelentéstartalmilag az emigráns és migráns szavak definíciója nagyon hasonló az expat szóhoz. Az emigráns vagy a migráns kifejezések viszont számos másodlagos jelentést, feltevést és előítéletet is hordoznak magukban. A munkahelyek megtartásával, elvesztésével kapcsolatos félelmek, a bevándorlással és a nacionalizmussal kapcsolatos aggodalmak világszerte vitát gerjesztenek arról, hogy ki melyik kategóriába tartozik. A vita rendezésének azonban kulcsfontosságú része, hogy pontosan hogyan határozzuk meg azokat az embereket, akik külföldön vállalnak munkát. Ez ugyan messze túlmutat egy nyelvtani kérdésen, mégis segítségül hívhatjuk a másodlagos értelmezéseket. Az expat kifejezés olyan jelentéstartalmat is hordoz, amely arra utal, hogy a személy a külföldön való létformára önkéntes életmódváltásként tekint, nem pedig a hazája gazdasági helyzete vagy egyéb körülményei miatt, mint például elnyomás vagy üldözés kényszerül helyváltoztatásra. Ez az, ami megkülönbözteti a két csoportot, nem pedig keresetük mértéke vagy származásuk. Ezek alapján tehát a lengyel szobalány és a thai építőmunkás expat? A válasz egyértelműen igen, mert önszántukból döntöttek úgy, hogy elhagyják hazájukat valami remélt szebbért és jobbért. Ilyen értelemben tehát expatnak számít az a külföldi munkavállaló, aki olyan országban lakik, amelyben nem állampolgár és karrierje előrelépésének érdekében (függetlenül a fizetéstől vagy a készségek szintjétől) külföldre költözik akár egy szervezet segítségével, akár önállóan.


Európai jelentéstartalom


Egy másik értelmezés szerint az emigráns és expat közötti különbség az idegen országban való tartózkodás időtartama közötti különbség, miszerint az emigráns az, aki egy másik országba érkezik, hogy ott állandó jelleggel éljen, míg az expat korlátozott ideig szeretne külföldre költözni és még nem döntött tartózkodásának hosszáról. Különbség csupán az elhatározás mértékében van, amely az egyén szintjén jelenik meg, nem pedig politikai vagy egyéb társadalmi-gazdasági szinten. Emellett az is számít, hogy melyik kontinensen használjuk az expat szót. Látható, hogy az elnevezések körüli kérdéseket végül az egyén hozzáállása - hogyan akarja magát definiálni - és a helyi köznyelv dönti el. Európában az, hogy expatként élsz egy adott országban inkább pozitív tartalmat hordoz és egy közösséghez való tartozást jelent. Az európai expatok (akik magukra is expatként hivatkoznak) is létrehozták a saját fórumaikat, weboldalaikat és ez Magyarországra is igaz, akármilyen kis közösségről is legyen szó hazánk esetében. A közösségi medián keresztül számos expat csoporthoz csatlakozhatsz, ahol tippeket kaphatsz a már ott élő külföldiektől, és akár azonnal új ismerősökre, hosszabb távon barátokra is találhatsz.


A jelenlegi európai szabad munkaerő áramlásnak köszönhetően az expat létforma ma már nem ritkaság, hanem megszokott jelenség, amihez sokan tudunk kapcsolódni. Az Európai Unió számos programot és eseményt rendez az elfogadás és érzékenyítés nevében, gondoljunk csak a különböző fiatalokat célzó programokra, mint például az Erasmus+ vagy önkéntes programok, illetve a Nyelvek Európai Napjára, ami az európai nyelvek sokszínűségére kívánja felhívni a figyelmet. Ezek a kezdeményezések mind azt szolgálják és erősítik, hogy még elfogadottabbá váljon külföldön élni, és az expat szónak pozitív kicsengése legyen.