• Xpat Consulting

Miért jó az expat életforma?

Külföldön élni az egyik legcsodálatosabb élmény a világon, és egyben az egyik legnehezebb dolog is. A fantasztikus új barátoktól kezdve egészen a honvágy érzéséig. Mostani cikkünkben az expat lét napos oldalára fókuszálunk.



Utazni a világban


Tinédzserként mindig arról álmodoztam, hogy utazhassak, és élőben láthassam azokat a híres látványosságokat, amik akkor még csak színes képeslapok formájában csábítottak utazásra a szobám falán. Arra vágytam, hogy beszélgessek a helyi emberekkel. Megfigyeljem, hogy hogyan élnek, és nem utolsó sorban meg akartam kóstolni a helyi finomságokat, amiknek a nevét is nehéz volt kiejteni. Volt egy kis noteszem, amiben egy lista volt azokról a meglátogatandó városokról, amiket a Travel TV ismeretterjesztő, utazós műsoraiban láttam. Húszas éveimben eljött végre az idő. Először cserediák program keretében, majd önkéntesként és dolgozó felnőttként végül a félretett pénzem nagy részét utazásra költve bejártam Európa nagy részét. Különböző európai országokban az expat lét és a vele járó folyamatos költözés, ha adott nekem bármit is, akkor az biztosan az utazás csodája. Az évi több mint 25-30 szabadnapnak, valamint az olcsó fapados járatoknak, vonat és buszvonalaknak köszönhetően többet láttam, mint amit valaha elképzeltem. Betettem a lábam az afrikai kontinensre, és hónapokat tölthettem el Ázsiában is.


Új (és nemzetközi) barátok szerzése


Szerencsés vagyok, hogy Európa számos multikulturális városában élve, sokszínű emberekkel találkozhattam a világ minden tájáról. Több országból van ismerősöm, mint amennyit meg tudok számolni. Megtanultam tíz nyelven, hogy mit kell mondani koccintáskor. Amikor távol vagy a családodtól, a régi otthoni barátoktól, egy-egy új, kedves ismerős életmentővé válhat. Őket hívod fel, amikor harmadjára költözöl át egyik lakásból a másikba. Ők hívják fel az adóhivatalt a nevedben, mert a helyi nyelvet még nem beszéled annyira, hogy megértesd magad az amúgy is vaskalapos irodistával. A barátságok, amelyek otthon várnak, látszólag egyik napról a másikra átfordulnak aktívból passzívba, mert mindketten megértitek mit jelent fizikailag nem jelen lenni egymás életében.

A hétköznapod részévé válik más kultúrák megismerése is, csakúgy, mint amikor azon kapod magad, hogy a saját szülinapodon egy orosz bárban Szentpétervár születésnapját is ünnepled. November 11-én a piros pipacsot viseled a brit kollégáiddal együtt, mert rád tűznek egyet az ebédszünet alatt. Az expat életemet egyértelműen az újonnan szerzett barátaim tették jobbá. Csak remélni tudom, hogy nem fakulnak, és az idő múlásával életre szóló barátságokká válnak.


Tapasztalatgyűjtés és a világképed kitágítása


Mióta külföldre költöztem, már nem is tudom hányszor éltem meg az „Ó, Istenem, nem tudom elhinni, hogy ez az életem!” pillanatot. Legyen szó arról a momentumról, amikor a magyar-portugál foci EB meccset egy luxemburgi szabadtéri placcon nézem, vagy amikor egy napsütéses napon a Tejo folyó partján sétálok Lisszabonban, és hallom, hogy az emberek franciául, spanyolul, angolul, portugálul beszélnek egymással. Külföldön élve expatként megtapasztalva ezeket a kis örömteli, felbecsülhetetlen pillanatokat, Te is részesévé válsz a sokszínű, nemzetközi kavalkádnak, amiben a hétköznapjaidat éled. Akarva-akaratlanul a munkahelyeden vagy betérve egy kávézóba kapcsolatba lépsz másokkal, akik mind különböző háttérrel érkeznek, és sokszor számukra is idegen a város és a kultúra. Szóba elegyedve velük, meghallgatva történetüket más perspektívából kezded el látni a világot és valahogy ezáltal az ő nézőpontjuk a tiéd is lesz. Ez egy olyan csoda, amit otthon ülve a kanapéról talán soha nem tudtam volna megérteni. Akkor sem, ha valaki felhívja rá a figyelmemet. Expatnak lenni jó és érdemes. Legyen mára ez a konklúzió!