Interkulturális kompetencia – mi is ez?
Ha japán üzleti partnerrel van találkozónk vagy éppen Kínába költözünk, akkor tudjuk, hogy vannak dolgok, amire oda kell figyelnünk, nehogy kellemetlen helyzetbe kerüljünk vagy udvariatlannak tűnjünk. Mire szokás ilyenkor ügyelni? Hogy betartsuk a helyi normákat, amelyek például Európából jőve eltérnek az Ázsiában megszokott kulturális hagyományoktól és társadalmi normáktól.
Szemléltetésül gondoljunk arra, hogy Japánban nem szokás kezet fogni vagy hogy sokszor a földön ülve pálcikákkal esznek. Ezek számunkra mind olyan kulturális különbségek, melyek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy ha Japánba vagy Kínába szeretnénk utazni, illetve e kultúra képviselőivel találkozni, akkor fel kell készülnünk és szerencsés megismerni az alapvető helyi szokásokat. Egy másik szemléletes példa, ha Bulgáriába utazunk és a bolgár fiatalember lelkesen bólogat arra a kérdésre, hogy a vonat, amin ülünk a reptérre megy-e, aztán rá kell jönnünk, hogy a reptér az ellenkező irányban van, mivel a bolgároknál a nemet bólogatással fejezik ki. Ahogy látjuk, nem kell feltétlenül repülőre sem szállni és a félvilágot átutazva belecsöppenni egy olyan helyzetbe, amikor az alapvető “igen-nem” válaszadás is kínos helyzetbe sodorhat minket.
Vagy az alábbi metakommunikációs jel, ami Dél-Olaszországban egy trágár kifejezés, mi pedig gyakran használjuk, főképp azon országokban, ahol kézzel-lábbal kommunikálunk, mivel nem beszéljük a nyelvet! Ide sorolhatnánk azt a számunkra udvariatlan német direkt kommunikációt is, ami nekünk néha olyan, mintha le akarnák harapni a fejünket, pedig csak nyíltan, őszintén és időtakarékosan akarnak kommunikálni. A különböző kulturális háttér számos témát érint és sajnos sok esetben nem látjuk, hogy mekkora szükségünk is van rá manapság, amikor a globalizált mindennapok a világfaluban rengeteg különböző kulturális hátterű embert hoznak össze egy helyen.
A kulcsszó itt az interkulturális kompetencia. Turistaként talán nem értjük ennek az értelmét, de aki már eltöltött 6 hónapnál több időt külföldön, és dolgozott az adott országban, belekóstolt a mindennapi életbe, az pontosan tudni fogja miről beszélek. Minden országban találunk érdekes szokásokat és viselkedési formákat, melyek számunkra idegenek lehetnek. Tehát a fogalom leegyszerűsítve annyit takar, hogy képesek vagyunk más kultúrájú, más nyelvű emberekkel együttélni, és elfogadjuk mindazt a különbözőséget, ami ezzel a sokszínűséggel együtt jár.
Megpróbáljuk valahogy értelmezni, néha több, néha kevesebb sikerrel. Ez a folyamat lehet érdekes és izgalmas, de lehet frusztráló és negatív élményekkel teli is. Ha nem értjük, miért nem tudunk szót érteni az ottani emberekkel, vagy a munkavégzés teljesen más törvényszerűségek alapján történik. Mi lehet ennek az egyik fő oka? Teljesen különböző módon lettünk szocializálódva. Minden kultúrának meg vannak a sajátosságai. Ezek évszázadok, évtizedek alatt alakultak ki és mindennap változnak. Ezek a sajátosságok különbségeket eredményeznek a kommunikációban, a munkavégzésben, az időbeosztásban, a hierarchiák megélésében, a tárgyalási stílusban és a konfliktuskezelésben. Arról nem is beszélve, hogy minden kultúrának más az értékrendszere és az emberek máshogy nevelkednek, más iskolai rendszeren futnak át szóval - teljesen máshogy szocializálódtak.
Annak érdekében, hogy feltaláljuk magunkat egy új kultúrában, gyorsan elsajátítsuk a kulcsfontosságú értékeket, szokásokat és ne kelljen fájdalmas folyamatok segítségével több hónapot ezzel töltenünk, egy interkulturális tréning tökéletes segítség lehet! Mi zajlik egy ilyen interkulturális tréningen? A következő cikkemben erről fogok írni.
Kelbert-Nagl Roland
