• Xpat Consulting

Az expat, Frida Kahlo


Július 6-án volt Frida Kahlo mexikói festőnő születésnapja. Az izgalmas és egyben tragikus, betegségekkel teli életében volt egy rövid, három évig tartó szakasz (1930-33), amikor a frissen házasodott Frida férjével, a szintén híres festő, Diego Riverával az Amerikai Egyesült Államokban expatként élt és alkotott. Ebből is látható, hogy a külföldre való elvándorlás nem kizárólagosan a mai korra jellemző. Mindig voltak emberek, hírességek, kalandorok, akik elhagyták hazájukat a jobb és szabadabb élet reményében.


Az Amerikába költözés, és az azt megelőző év meghatározó volt Frida életében és mély hatással volt művészetére is. Erre az időszakra tehető, hogy Frida elkezdett visszanyúlni gyökereihez. A jellegzetes mexikói népviseletet, a Tehuana ruhát, az aranyékszereket és a virágos fejdíszt egyfajta védjegyként kezdte el viselni, valamint kulturális örökségét is megjeleníteni művészetében. Az Amerikában eltöltött három év alatt festményei több irányzatot képviseltek: naiv, szürrealista és ex-voto retablo. A naiv irányzat, egy 19. század végi művészettörténeti fogalom. Az irányzatban alkotó művészek nem részesültek intézményesített művészeti oktatásban, és stílusuk nem illeszkedett bele a korra jellemző főirányzat(ok)ba. Frida 1931-ben, San Francisco-ban készült Frieda és Diego Rivera című képe tökéletes példája a naiv irányzatban készült festményeknek. Önmagát egy jelentéktelen, pici nőként ábrázolja. Ez az ábrázolási mód szándékos volt a festőnő részéről. Egy tradicionális mexikói feleségként szerette volna magát megfesteni, aki a jelentőségteljes, fontos és híres festőművész férje mellett eltörpül. A kompozíció gyermekien kidolgozatlan, az anatómiai arányokra nem ügyelve.


Frieda and Diego Rivera (1931)


Amerikai tartózkodásuk éveiben Frida Kahlo azonban nemcsak művészetében kívánt fejlődni, hanem családot is szeretett volna alapítani. Orvosai tanácsa ellenére, a már akkor is súlyos egészségi állapotban lévő Frida teherbe esett, és az elkövetkező években többször is elvetélt. Ezek a tragikus élmények és édesanyja halála meghatározta az amerikai expat években alkotott festmények témáját. Többnyire a nők életének - saját nőiességének - tabutémáit festette vászonra. Második abortuszát az 1932-ben festett Henry Ford Hospital című szürrealista festménye ábrázolja, melyet a mély depressziójából való felépülése reményében festett meg. A kép középpontjában a saját meg nem született fia áll. Címe, a Detroitban található Henry Ford Kórházra utal, ahol elvégezték rajta a szükséges orvosi beavatkozásokat.


Henry Ford Hospital (1932)


Ugyanebben az évben készült My Birth című festménye is, ami a saját képzeletbeli születését ábrázolja. A lepel alatt lévő nő a halott édesanyja, aki egy rosszul sikerült epehólyag műtét következtében hunyt el. Az ágy felett lévő kép a könnyező Szűz Máriát jeleníti meg, aki az együttérzést és a tehetetlenséget fejezi ki. A szent segítene, de nem tudja megmenteni a szenvedő anyát. A kép az ex-voto retablo irányzat tökéletes példája, amely a 19. században hódított teret Mexikóban és a festményen megfigyelhetőek az irányzat elemei. Ilyen a kép kismérete (12 x 14) és a felület (réz), amire e jelentős alkotását megfestette. Az elnagyolt fejű Frida a szüléssel járó fájdalmat és szenvedést szimbolizálja. A lepedőt beborító vérfolt pedig a három hónappal korábbi abortuszát illusztrálja. Ezenkívül a már említett ágy feletti Szűz Mária kép, aki a megjelenő vallási alak, a szent motívum, az ex-voto képek elmaradhatatlan eleme. A kép nem kapott címet a festőtől (ami szintén az irányzat sajátossága), mert úgy érezte, hogy nem tudná leírni egy cím sem azt az érzést, amin egy nő szülés közben keresztülmegy. Érdekesség, hogy a mű jelenleg a popsztár, Madonna tulajdonában van.


My Birth (1932)


Az expat Frida Kahlo állandósult és komoly depresszióban szenvedett Amerikában eltöltött három évében. Az eredménytelen gyermekáldás, férje kicsapongásai, szeretett anyja halála és Mexikó, a mexikói kultúra iránti egyre erősödő honvágya nem hagyta nyugodni. Az események hatására 1933-ban belátták, hogy az expat-lét nem nekik való, és feladták külföldi életüket. Férjével együtt visszaköltöztek Mexikóba, ahol a házaspár modern stílusú rezidenciája politikai aktivistáknak és a kor jelentős művészeinek adtak találkozási helyet és menedéket.


Ha tetszett cikkünk, akkor like-old Facebook oldalunkat, hogy még több ilyen és ehhez hasonló tartalom eljusson Hozzád a jövőben.